Részletek
Letöltés Docx
Tovább olvasom
Ebben a részben Ching Hai Legfelsőbb Mester kifejti gondolatait ISTENről és a Buddha Természetről, megvitatja az Úr Buddha (vegán) és az Úr Jézus Krisztus (vegetáriánus) közötti hasonlóságokat, és elmagyarázza, mi történik, miután elhagyjuk ezt a világot. (Csak egy korábbi kérdésem folytatása.) Rendben. (Mi a kapcsolat ISTEN és Buddha között? Amikor Buddhára és ISTENre utalsz, egy entitásra utalsz, vagy mi a kapcsolat a két általad használt kifejezés között?) Értem. A Buddha kifejezés egy megvilágosodott Mestert jelöl. A keresztény terminológiában a Szentlélek megtestesülése, vagyis ISTEN Hírnöke. Ez a helyes kifejezés Buddha megértéséhez. ISTEN a mindent átható Energia vagy Erő, vagy Szeretet, vagy Entitás. Nos, ha úgy érted Buddhát, mint ISTEN emberi megnyilvánulását, akkor Buddha pontosan ilyen. De ha úgy érted Buddhát, mint mindent áthatót, ISTENhez hasonlót, akkor ő ISTEN is. Tehát mondhatjuk azt, hogy Buddha a Buddha Természet, avagy ISTEN, ISTEN Erejének megnyilvánulása. És a Buddha Természet ISTEN. Pontosan úgy, ahogy Krisztus ISTEN, az ISTEN Erő megnyilvánulása. De valójában nincs különbség a kettő között. Buddha maga a Buddha Természet, a Buddha Természetből származik és a Buddha Természetet nyilvánítja meg, hogy segítsen az embereknek. Vagy Krisztus ISTEN megnyilvánulása, hogy segítsen az embereknek visszatérni ISTENhez. De Ő maga ISTEN. Ezért mondta Ő: „Én és ATYÁM egyek vagyunk.” De a szentek szerénysége, a szentek alázatossága miatt Ők nem mondják, hogy „Én vagyok ISTEN, én vagyok a Legfelsőbb,” vagy ilyesmit. Azt mondják: „Én ISTEN szolgája vagyok. Én ISTEN Fia vagyok. Én vagyok a Buddha, az ISTEN hírnöke”, stb. De néha, egy pillanatnyi ihlet hatására, azt mondanák: „Én vagyok ISTEN, én és ATYÁM egyek vagyunk.” De ez nem jelenti azt, hogy Krisztus vagy Buddha nagyon-nagyon arrogáns lett volna. Nem, messze nem. Ők túl szerények, alázatosak. Soha nem tudjuk elképzelni az alázatosságukat. Alázatosságról azt gondoljuk, hogy ha valaki megmondja nekünk, mit tegyünk, és mi azt mondjuk: „Igen, igen, megteszem, uram. Igen, uram.” Vagy ha valaki leszid minket, és mi alázatosan mondjuk: „Ó! Sajnálom. Kérem, bocsásson meg,” az alázatosság. Nem, nem, nem. Az túl alacsony, túl kevés alázatosság. Az alázatosság olyan, mint az (Úr) Jézusé, mint Buddháé; Ők a legnagyobbak az Univerzumban, de a legalacsonyabbnak tűnnek. Buddha koldus lett és hagyta, hogy az emberek azt higgyék, hogy Ő egy emberi lény. Szenvedett, meghalt, megbetegedett, ételért kellett koldulnia. Ez az alázatosság. Nem mutathatta meg a nagyságát, és nem is mutatta meg. Nem csinált belőle látványosságot. És Jézus Krisztus (Úr), Ő volt a legnagyszerűbb a Földön és a Mennyben, és hagyta, hogy az emberek keresztre feszítsék, sőt, még imádkozott is azokért, akik keresztre feszítették. Ez az igazi alázat. A legnagyobb alázatot csak a Szentektől tanulhatjuk meg, nem a hétköznapi társadalmi viselkedésből, a konvenciókból vagy az erkölcsi kódexből. Ez csak ember alkotta alázat. Az igazi alázatosság csak ISTEN Fiaitól származik. (Még két kérdés van Au Lac-i (vietnámi) nyelven írva.) (“Buddha azt tanította, hogy a spirituális gyakorlás célja a születés és halál körforgásából való megszabadulás. De ha valaki még gyakorol, az azt jelenti, hogy még nem érte el a megvilágosodást. Nem tudom, mi voltam előző életemben. Hogyan tudhatnám, hogy megszabadultam-e már, vagy sem? Vagy milyen szintet értem el?”) A kérdés az, hogy a Buddha arra tanít minket, hogy szabaduljunk meg a születés és a halál körforgásából. De jelenleg az illető még nem érte el a legmagasabb megvilágosodást. Tehát nem tudja, hogy kilépett-e már a születés és a halál körforgásából, vagy még nem. Emellett azt is szeretné tudni, hogy milyen lesz az utolsó élete? Nos, a válaszom az, hogy folytasd a gyakorlást és egy nap talán meg fogod tudni, vagy talán nem. Ha nem egy igazi megvilágosodott Mestert követsz, nehéz pontosan megmondani, hogy meg fogod-e tudni vagy sem, hogy meg fogsz-e világosodni vagy sem. Ha követsz egy igazi Mestert, könnyebb megmondani. Biztonságosabb; garantáltabb. Azt fogja mondani, hogy el fogod érni, tudni fogod idővel. „Elnézést, szeretnék feltenni önnek két kérdést. Ki a mi Urunk képviselője? Hová megyünk a halál után?” Értitek? (Nem.) Nem? Ez francia. „Elnézést, szeretnék feltenni önnek két kérdést. Az első az, hogy ki képviseli ISTENt, az Ön ISTENét?” Így van? Jól fordítottam? Ki ez? Ki ez a barát? (Én vagyok.) Te vagy az. Miért írsz franciául? (Mert Te tudsz franciául.) Ó. De tudok angolul is, igaz?) (Igen, de bocsáss meg Mester, mert csak egy kicsit értem az angol nyelvet.) Rendben, rendben. Az első kérdés: „Ki képviseli az Ön ISTENét?” Szóval, számomra ki ISTEN képviselője? Szerintem, ugye? Igazam van? Ki ISTEN, ugye? (Nem… Úgy értem, ki képviseli ISTENt, hogy visszavezessen minket ISTENhez?) Így van. Így van. Rendben. A második kérdés: „Hová megyünk a halál után?” Elmondjam Au Lac-i (vietnámi) nyelven, hogy megértsétek? Az, aki ISTEN képviselője, az valaki, akit ISTEN küldött le. És amikor Ők idejönnek, úgy élnek, mint a hétköznapi emberek. De miután megkapják ISTEN Kegyét, emlékeznek arra, kik Ők. Emlékeznek arra, hogy ISTEN küldte Őket és azért vannak itt, hogy ISTENnek dolgozzanak. Ezek a lények elvezetnek minket a (belső Mennyei) Fényhez és az igazi Bölcsességhez. Ők elvezetnek minket az Örök megszabaduláshoz, mint (Úr) Jézus Krisztus, mint a Buddha, az Eredeti Buddha. Mindannyian ISTEN Képviselői. És visszavezetnek minket ISTENhez. Mi ISTEN? Au Lac-i (vietnámi) nyelven Eredeti Természetnek – valódi Énünknek nevezzük. Ez a Legfelsőbb Erő, ami bennünk létezik. Miután meghalunk, hogy hová kerülünk, az a karmánktól függ. Például, ha ebben az életben jó cselekedeteket végzünk, a Mennybe kerülünk, vagy boldogabb, szebb, szerencsésebb emberként születünk újra. Ha rossz cselekedeteket teszünk, alacsonyabb birodalmakba kerülünk, ahol több a szenvedés és egy idő után visszatérünk. Ha egy élő Mesterrel, egy élő Buddhával vagy ISTEN képviselőjével gyakorlunk, akkor a Buddha birodalmába vagy a Mennybe kerülünk. Szóval elmondtam neki, hogy azok képviselik ISTENt, akiket ISTEN küldött. Akárcsak Buddha, akárcsak (Úr) Jézus Krisztus, akik a Magasságostól, a Világegyetem legfőbb Erejétől származnak. Ezt nevezzük ISTEN Képviselőjének. Ha követjük ezeket az Embereket, Ők megmutatják az utat nekünk vissza a Mennybe, a Buddha Földjére. És Ők odaadják nekünk a (belső Mennyei) Fényt… nem adnak nekünk, hanem megnyitják előttünk a bennünk lévő (belső Mennyei) Fényt, ami már létezik, ami a miénk. A Mester semmit sem „adhat” neked, csak annyit, hogy megmutatja, hol rejlik a Kincsed, hol találod. De persze a Mester mellettünk áll és a Mester erényeivel és együttérzésével sokat segít nekünk, hogy egyengesse az utunkat, megtisztítsa az útjainkat, hogy könnyebben haladhassunk és ne sérüljünk meg. Tehát a Mester nagyon együttérző. Most a második kérdés: „Hová megyünk a halál után?” Oda megyünk, ahová tartozunk. Ha ebben az életben erényes és jó cselekedeteket teszünk, akkor a Mennybe megyünk. Vagy visszatérünk, újra emberré válunk és virágzó, egészséges és kényelmes életet élünk. Ha gonosz cselekedeteket teszünk, amelyek törvénybe ütköznek, akkor lehet, hogy újra kell születnünk, vagy alacsonyabb rendű, sokkal fájdalmasabb létformába kell süllyednünk. Ha azonban követünk egy Élő Mestert, aki megmutatja nekünk az utat a Buddha Földjére vagy vissza ISTEN Királyságába, akkor oda fogunk menni, amikor meghalunk. Háromféle ember létezik. Van még valami? (Ó, semmi. De kaphatnék egy percet?) Igen. (Holnap lesz beavatás. Az útbaigazítás és a térkép a recepción található. És kérlek, legyetek pontosak, mert ezt mind együtt, egyszerre fogjuk csinálni, nem pedig egyenként. Kérlek, érkezzetek időben. Nagyon köszönöm, Mester.) Tegnap nem volt túl sok időnk. Tudjátok, mikor feküdtünk le tegnap este? Körülbelül hajnali négy-öt óra körül. És nagyon későig nem aludtam. Könyveket, szútrákat olvastam és… Egyáltalán nem aludtam sokat. Aztán eljött az idő, és mennünk kellett. És nagyon korán reggel itt kellett lenniük. Az előadás után összegyűltünk és ittunk valamit, ettünk valamit, apróságokat és beszélgettünk. Aztán nem váltunk szét, egészen hajnali négy-öt óráig (Igen). Igen. Aztán ők hazamentek a lakóhelyükre. Mosakodniuk, zuhanyozniuk kell és rendbe tenni a dolgokat. Aztán talán pár órát pihennek. Aztán korán idejönnek, hogy mindezt előkészítsék. Ennek az előkészítése sok időt vesz igénybe, sok órát. Szóval, te úgy egy óra körül jössz, de nekik el kell hagyniuk a helyet, körülbelül… (Tíz harminckor.) Tíz harminckor? (Igaz.) Tíz harminc. Igen, mi az? (Meg kell változtatnom a vallásomat?) Nem, nem, nem. Mi vagy te, katolikus? (Igen.) Igen, csak maradj ott. (Úr) Jézus rendben van. Én is imádom Őt. Ugyanazt a Mestert imádjuk. Photo Caption: “Ajánld fel amid van, aranyosságot vagy szépséget”
